Szeptember 2015, József Kóbor
A magyarországi helyzet
Protest Pécsett (Credits: József Kóbor)
A paksi atomerõmû jelenlegi két blokkja négy szovjet VVER 440-es reaktorral 1979 és 1984 között épült. Az eredetileg reaktoronkénti 440 MW teljesítményt 500 MW-ra növelték. 2003-ban súlyos üzemzavar lépett fel, amikor egy -a Siemens-Framatome által készített- tisztítótartály túlhevült és nagy mennyiségû fûtõelem hõsokk miatt széttört. Oroszok oldották meg végül a problémát, a fûtõelemek darabjait néhány éve szállították Oroszországba, szigorúan titokban, feltehetõen repülõgéppel.
A használt fûtõelemek ügye nem volt rendezve. Korábban, a „szocialista“ korszakban az volt a hivatalos álláspont, hogy Oroszország (illetve a Szovjetúnió) szállítja a fûtõelemeket Magyarországnak, illetve visszaveszi a használtakat, Magyarország pedig dúsított uránércet („sárga port“) szállít Oroszországnak a pécsi, délnyugat-magyarországi uránbányából. Egyszerû csereüzletnek állították be.
Az elsõ nukleáris fûtõelem válságra rögtön a Szovjetúnió felbomlásakor, 1991-ben sor került, amikor egy teljes vonatszerelvény használt fûtõelemet visszaküldtek Oroszországból. A paksi atomerõmû vezetése ekkor az erõmû leállításával fenyegetõzve szabályosan megzsarolta az akkori magyar kormányt, hogy biztosítson extra keretet egy átmeneti fûtõelemtároló megépítésére az erõmû területén, továbbá egy végleges lerakó megépítésének az elõkészítésére.
A paksi atomerõmû a magyar elektromosenergia-termelés 40-50 %-át adja. Hivatalosan ez számít a legolcsóbbnak, miután nem számolnak az externális költségekkel. A létesítmény kora miatt már nem számolnak az amortizációval és a tõkejárulékkal sem, miután soha nem lehetett pontosan tudni, mekkorák voltak az eredeti beruházás összköltségei.
Magyarországon mindig is volt egy tradícionális „nacionalista“ jellegû atompropaganda. Ez néhány kiváló atomfizikus (Szilárd Leó, Teller Ede, Wígner Jenõ, stb.) hírnevén alapul, akiknek a második világháború elõtt az antiszemita törvények miatt el kellett hagyniuk Magyarországot, és tevékenykedtek az amerikai Manhattan-tervben.
Az elmúlt idõszakban a magyar politikai pártok támogatták a paksi atomerõmû élettartam-meghosszabbítását, ennek megfelelõen a jelenlegi reaktorok leállítására 2032 és 2037 között kerül sor. Az atomellenes LMP azzal a feltétellel fogadta ezt el, hogy ebben az idõszakban növekszik a megújulók részaránya, és egyben teljesen kifuttatják az atomenergiát.
A hagyományos politikai pártok atompártiak Magyarországon. Az LMP („Lehet Más a Politika“-Magyarország Zöld Pártja) mint elsõ atomellenes zöld párt jutott be a magyar parlamentbe 2010-ben 7.2%-os szavazataránnyal.
A jobboldali Fidesz-KDNP gyõzött ugyanekkor abszolút többséggel. Nacionalista, populista politikát folytatnak . Új antidemokratikus alkotmányt és egyoldalú választási törvényt hoztak létre. Érdekes és egyben szomorú, hogy sokszor a 90-es évek zöld antiglobalizációs mozgósító terminológiáját használják, miközben állammonopolista kapitalista rendszert építenek.
A hagyományos baloldali pártok hiteltelenné váltak: posztkommunisták vagy neoliberálisok. Utolsó, 2008 és 2010 között hatalmon lévõ miniszterelnökük, Bajnai Gordon a legutóbbi , 2014-es választások elõtt megpróbálta megszerezni az LMP-t, majd miután ez nem sikerült, elérte a párt szakadását, meggyengülését.2014-ben az LMP csak 5.3%-al került be a parlamentbe.
Orbán-Putyin paktum – egy drága hazárdjáték része
„Magyarországnak energia-exportõrré kell válnia. A magyar energiának a legolcsóbbnak kell lennie Európában , hogy Magyarország legyen a legversenyképesebb“- ezekkel a jelszavakkal készítették fel a lakosságot. Amely ráadásul megkapta a „rezsicsökkentést“, a közüzemi díjak csökkentését: áram, gáz (orosz import !), víz, hulladékelszállítás (mintegy 10-15%-al). A lakosság ezt természetesen örömmel fogadta. Eközben nyoma sincs energiahatékonysági, energiatakarékossági beruházásoknak – kivéve ahol az EU támogat ilyeneket.
Maga a szerzõdés 10 milliárd eurós hitelt jelent Magyarország részére két egyenként 1000 MW-os reaktor megépítésére 30 éves futamidõvel úgy, hogy a törlesztés 2023-ban kezdõdne meg, amikor az új reaktorok elkezdenének mûködni.
Számtalan probléma, ellentmondás terheli a szerzõdést, amelynek lényeges elemeit titkosították. Az LMP és számos civil szervezet bírósági úton próbál hozzájutni a részletekhez.
-Így például: kinek fogja Magyarország eladni az energiát, amikor a régi és az új reaktorok együtt fognak mûködni ? Kitermelhetõ -e az orosz hitel törlesztése a beígért „olcsó“ áramárból? Mekkorák a valós költségek ?
– Környezetvédelmi problémák, különös tekintettel arra, hogy az új blokkok hûtését is Duna-vízzel akarják megoldani, miközben kisvíz idején a jelenlegi blokkok esetén is gondok jelentkeznek.
– Politikai, biztonságpolitikai következmények
– Végül, de nem utolsósorban a nukleáris hulladék ügye annak fényében, hogy akár a használt fûtõelemeket, akár a reprocesszálási hulladékot mindenképpen Magyarországon kell végleg elhelyezni.
A nagy aktivitású radioaktív hulladék (HLW) és a kiégett fûtõelemek elhelyezését Dél-Magyarországon tervezik. Ez egy félig metamorfizálódott üledékes homokkõ, amely kb. 8 km-re helyezkedik el a 150000-es lakosságú Pécs városától. A projekt szorosan kapcsolódik a paksi atomerõmû bõvítéséhez. Az RHK nevû állami vállalat (Radioaktív Hulladékokat Kezelõ Kht) felelõs az összes magyarországi radioaktív hulladékért. A kis és közepes aktivitású hulladékok kezelése jól ismert és szabályozott. Ugyanez a vállalat végzi a nagyaktivitású hulladék tervezett végsõ lerakóhelyének kutatását is Dél-Magyarországon, de a koncepció nem világos, fõleg az nem, hogy miért nem vizsgálnak egyéb elhelyezési alternatívákat is.
A felügyeleti hatóság (Országos Atomenergia Hivatal, OAH) és a többi hatóság ( a kornyezetvédelmi hatóság már abszolút „halott“ Magyarországon) igen passzívak, és a kormány mindenkori politikai érdekeitõl függenek.
A Nemzeti Nukleáris Alap tulajdonképpen „virtuális“ pénz, amelynek hozzáférhetõsége a kormányzat pénzügyi érdekeitõl függ. Például korábban a kormány elvonta a magánnyugdíjpénztári alapot, és emiatt aggályos, hogy ugyanez megtörténhet a Nukleáris Alappal is. Ezen viták folynak, de gyakorlatilag nincs társadalmi részvétel és nincsenek konkrét ismeretek az Alapról. Mindazonáltal nem tûnik elégnek a Paksi Atomerõmû végleges lebontására és a hulladékprobléma rendezésére.
Ahogy említettük, a tervezett végleges HLW és fûtõelem-lerakó kb. 8 km-re lenne a 150 ezres Pécs városától. Tájékoztatókat azonban csak nyolc kis faluban tartanak, a nagyvárosban nem ! A pécsi közgyûlés kormánypárti többsége és a polgármester leszavazta azokat az ellenzéki elõterjesztéseket, amelyek konzultációkat kezdeményeztek az RHK-val. Legutóbb azonban az LMP (több civil szervezettel együtt) megszervezte az elsõ nyilvános tájékoztató rendezvényt az RHK-val Pécsett.
Pécs városában hagyományai vannak a környezeti érdekekért való kiállásnak. A 90-es években egy közeli veszélyes vegyi hulladéklerakó felszámolását érték el, kb. 8 évvel ezelõtt pedig nevezetes volt egy tervezett NATO-radar ellen tartott népszavazásuk, illetve a projekt végleges megakadályozása. Most ismét meg kell teremteni azt a légkört, amely képes mozgósítani az embereket.
Off